My Kpop Family~

Dad:

Mom:

Brothers &Sisters:

Taeyang

Taeyeon

Ailee

Hyorin

Cl

Zico

Taehyun

Hyeri

Bobby

Donghyuk

Chanwoo

Haru

Dream~

Egy hónap telt el, mióta a két  Európai lány Szöulba költözött. Eddig rendezgették új lakásukat, munkalehetőség után kutattak. Így töltötték el első hónapjukat. Épp a kanapén ülve nézték a TV-t, amikor az idősebbnek egy remek ötlete támadt.
- Hana emlékszel arra a szórakozó helyre, amit még otthon mutattál valamikor? - Ült fel a kanapén Yura és az említettre pillantott.Aki csak egy apró bólintást adott válaszul.- Remek. Mit szólnál ha elmennénk ma este oda ?- Yura szemei úgy csillogtak az ötlettől, mint egy kis óvodásnak, aki Karácsonykor épp az ajándékait bontja.
- Ma ? Yura tök hulla vagyok rongyosra jártam a lába.- Csúszott lejjebb a kanapén Hana. Yura közelebb csúszott barátnőjéhez és halkan a fülébe súgott.
- Úgy hallottam mostanában az iKON is oda szokott járni.Szinte minden pénteken ott vannak, és ha jól tudom ma péntek van.- Amint Hana meghallotta ezt a két mondatot szemei kikerekedtek és rögtön felpattan a kanapéról.
-Menjünk készülődni, mert soha nem leszünk kész.- Azzal be is rohant a szobájukba. Yura megmosolyogta barátnője viselkedését, majd követte őt. Egy két és fél órás készülődés után, már az utolsó simításokat végezték magukon, és elégedetten néztek a tükörbe.Miután mindennel végeztek elhagyták a lakást, gondosan bezárták, majd az utcán leintettek egy taxit. Yura bediktálta a címet és már indultak is.
- Nagyon remélem, hogy ma is ott lesznek.- Csapta össze tenyereit Hana, mire Yura előkapta telefonját, és a fiúk twitterét kezdte böngészni.
- Nézd Hana,Donghyuk tíz perce írta ki, hogy már elindultak és ma csajozni fognak.- A két lány össze vissza ugrált a kocsiban annyira örültek. Egy negyedórányi kocsikázás után oda értek Korea legjobb szórakozó helyére.Kifizették a taxist és kéz a kézben siettek a kapukhoz. Rengetegen voltak ott, de valamilyen furcsa módon a fiúk 90% -a maga elé engedte a két Európai lányt. Voltak akik körülbelül már egy másfél órája sorban álltak de Yura és Hana tíz perc alatt bejutottak. Ez köszönhető volt Yura tűz vörös hajának és Hana tenger kék szemeinek. Amint beértek tátva maradt a szájuk, még soha sem jártak ilyen helyen egyszerűen elképesztő élmény volt már az is, hogy ott voltak. Amint sikerült felfogniuk, hogy hol is vannak egyenesen megcélozták a bárpultot.
- Sziasztok! Mit adhatok?- Mosolygott rájuk a pult mögül, egy igen helyes srác.
- Két nagy tequila és két whiskey cola köszi szépen.- Mondta Yura,majd megvárta míg a srác hátra fordult és magyarul barátnőjéhez szólt.- Ha ma nem jön össze Bobby őt viszem haza.- Hana hangos nevetésben tört ki, majd felült az egyik bárszékre. A srác gyorsan meghozta a rendelést, majd egy mosoly kíséretében távozott,
- A ma estére! Egészségünkre!
-Egészség!- A két lány össze koccintotta poharukat, majd gyorsan le is húzták a tequilát, majd egy kis whiskey-vel öblítették. Egy tíz perc alatt megitták a másik italukat is, majd táncolni indultak. Rengetgen próbálkoztak be náluk, de a lányok mindnekit elhajtottak maguk mellől.
-  Hana te látod őket valahol?-Nézett körbe-körbe Yura,miközben barátnőjét kérdezte.
- Mi van akkor ha màr becsajoztak?-Vàgott aggódó arcot a fiatalabbik.
- Nyugi làtjuk ma még őket. -Bíztatta Yura a fiatalabbat,amikor két kar fonódott csipőjére,màr elakarta küldeni melegebb éghajlatra a srácot,amikor Hana kikerekedett tekintetét làtta.Yura érezte,hogy nem egy szimpla srác áll mögötte így újból elkezdte mozgatni testét ami teljes összhanggba volt a mögötte álló sráccal. Hana értetlenül àllt barátnője előtt,egyszerüen nem gondolta volna ,hogy Yura-nak ekkora szerencséje lehet. Nagy elmélkedését màsik hat srác zavarta meg. Igen a két lány körül az eredeti iKON élvezte a bulit. Akkor làtta meg Hana őt. Kim Hanbin magát meghazuttolva igen csak elegánsan volt felöltözve. Fehér ing ami csak úgy feszült a srác kidolgozott felső tesetén és egy fekete szűkített nadràg. Hana lesokkolt a fiú tökéletes látvànyàtól és elrohant.Yura-nak ez az egész kis jelenet azért nem tűnt fel,mert Bobby teljesen elvette az eszét.
- Miért nem láttalak itt koràbban? Most vagy itt először ez biztos mert emlékeznék egy ilyen lànyra.- Bobby nem a fiúk szokásos szar csajozós szövegét tolta,hanem önmagàt adta. Ahogy forró lehenlete Yura nyakàt csiklandozta a lányt kirázta a hideg és nagy mosolygásba kezdett.
- Egy hónapja jöttünk barátnőmmel és még csak most volt időnk eljönni bulizni.- Yura úgy beszélgetett Bobby-val,mintha ezer éve ismernék egymást. Eközben Hana lassan a bàrbulthoz ért, és megint a helyes srác vette fel a rendelését.
- Egy nagy tequila lesz.
- Kettő és a högyét is én fizetem. - Jelent meg Hana mellett egy fiú. Hana összerezzent a fiú hangjától,majd óvatosan oldalra fordította a fejét. Kim Hanbin ott állt mellette élet nagyságban és pont most hívta meg egy italra.
- Szia Kim Hanbin vagyok, örülök a találkozásnak.- Vajon a kemény rapper mögött egy érzelmes és romantikus srác van? B.I kezet nyújtott Hana-nak aki lassan de elfogadta.
- Szia Park Hana, én is örvendek. - Ahogy kezük összeért fura bizsergést éreztek mindketten. Közben az italokat is meghozták B.I a lány kezébe nyomta az egyiket,majd egy széles mosollyal a száján emelte magasra a poharát.
- A találkozásra.- Hana is elmosolyodott ,majd koccintottak és gyorsan lehúzták a kersernyés ìzű alkoholt.
- Európából jöttetek igaz?-Kérdezte Hanbin miközben a pultra helyezte a már üres poharàt. Hana egy aprót bólintott annyira zavarban volt,hogy nem bìrt megszólalni.
- Nagyon cuki vagy,de te mindig zavarban vagy?- Hana értelenül pillantott fel az előtte álló fiúra.
- Nem àltalàban nem. Csak még szoknom kell,hogy koreaiul kell beszélnem.- Hanbin elmosolyodott,mire Hana is kieresztett magából egy aprócska mosolyot.
- Szép arc,tökéletes alak , gyönyörű mosoly. Te valami UFO vagy?- Erre a mondatra Hana hangos nevetésbe tört ki.Elkezdett dolgozni benne az alkohol és a tàncparkett felé indult.Egy elég pörgős szàm jött így Hana rögtön bele is lendült ritmusra mozgatta csipőjét ami eléggé tetszett a rappernek így felbàtorodva indult el a làny felé és közvetlenül Hana hàtàhoz simult.Hana elmosolyodott ahogy közel érezte magàhoz Hanbin-t. Egy idő utàn B.I megunta,hogy csak a làny hàtàt làtja így egy gyors mozdulattal maga felé fordította. Hana kezeit felvezette a fiú nyakàra,akinek kezei pedig a làny oldalàn és a fenekén zongoràztak. Hanbin egyszer csak vészesen közelíteni kezdett Hana ajkai felé,amikor a làny észbe kapott és ellépett a fiú mellől.
- Me-meg kell keresnem a baràtnőm. - Dadogott a lány és Yura kutatására indult. Amikor oda ért csak azt látta,hogy Bobby épp baràtnője ajkait falja. Elmosolyodott,majd hàtat fordított neki és a kijàrat felé vette az irànyt. Amikor már ki ért egy kéz fonódott a karjàra.
- Hana vàrj!- Hana megfordult és Hanbin àllt vele szemben aggódó tekintettel.- Ne haragudj ha nyomulós voltam, de nagyon szimptaikus vagy és úgy érzem meg halok ha nem kaphatlak meg.
- Nem azzal volt a baj,hogy meg akartàl csókolni.- Hajtotta le fejét Hana.
- Akkor?- Hanbin közelebb lépett a lànyhoz és az állànàl fogva felemelte
 Hana fejét így tekintetük összefort.
- Azzal,hogy te híres vagy és ha lesz egy baràtnőd lehet,hogy a rajongóid elfordulnànak tőled és nem akarok az lenni,aki miatt elfordulnak tőled.- B.I elmosolyodott és magához ölelte a lànyt.
- Neked ezzel nem kell foglalkoznod majd én megoldom. Amúgy is Jinhwan-nak és Chanwoo-nak is van baràtnőjük még is meg maradtak a rajongóink.
- Nem tudom Hanbin nekem erre még aludnom kell egyet.- Tördelte a kezét az aprócska lány.- Most pedig haza szeretnék menni.- B.I levette a zakójàt,majd a làny vàllaira tette.
- Haza kísérlek.- Hana elmosolyodott ,majd B.I megragadta a làny kezét és kéz a kézben indultak haza felé.Eközben bent még mindig hatalmas volt a buli. Yura egyszerűen nem bìrta felfogni,hogy itt van , hogy vagy szàzszor csókolózott àlmai pasiàval és most is vele kortyolgatja a kb negyedik koktéljàt.
- És hogy- hogy Koreára esett a vàlasztàsotok?- Kérdezte Bobby, miközben a làny combjàt simogatta.
- Miatattok jöttünk ide. -Mosolygott Yura,mire egy apró csókot kapott Bobby-tól.
- Yura lehetne egy fontos kérdésem?-  Vàltott komolyra a fiú.Yura egy aprót bólintott.
- Ha Hyunsuk megengedi lennél a baràtnőm? Úgy érzem meletted önmagam lehetek és melletted végre boldog lennék.- Yura szemeibe könnyek gyűltek a boldogsàgtól és őrült bólogatásba kezdett.
- Igen igen igen. - Majd egy csókban forrtak össze.Hana és B.I csöndben sétàltak egymàs mellett,miközben úgy fogtàk egymàs kezét,mintha az életük múlna rajta.Amikor oda értek Hana-hoz a làny fájdalmasan nézett a fiú íriszeibe.
- Holnap a kàvézóban fél kilenckor ahogy megbeszéltük.- Mondta fájdalmas arccal B.I. Hana válasza egy apró bólintás volt és már ment is volna fel,amikor Hanbin megállította.
- Ha holnap úgy döntesz, hogy nem akarsz velem lenni tiszteletben tartom a kérésed,de akkor most had csókolhassalak meg csak egyetlen egyszer.- Hana közeleb  lépett hozzá majd ajkait Hanbin puha párnàira ragasztotta. Csókuk közben Hana szemeiből könnyek hullottak,így gyorsan meg is szakította élete legjobb csókját, majd felrohant lakásukba és a falnak dőlve zokogott keservesen, amígy el nem nyomta az álom. Olyan fél öt körül Yura hangjára ébredt.
- Hana kelj fel mi történt? Halàlra aggódtam magam.- Ölelte magához a fiatalabbat,aki megint sírni kezdett. Yura összekaparta baràtnőjét a földről,majd az àgyban feküdve megveszélték a történteket.
- Menj bele Hana erre vártàl màr mióta. -Simogatta baràtnője arcàt Yura.
- De félek.
- Nem kell semmitől se félned Hanbin mindentől és mindenkitől megfog védeni. Làtod mi is összejöttünk Bobby-val màr csak a papi àldására vàrunk.- Poénkodott Yura de ez most nem nagyon vàlt be Hana-nàl.
- Alszok rá még egyet. - Emelte fel kiskutya szemeit Hana.
- Rendben jó éjszakàt tökmag.- A két làny egymást ölelve aludtak el.
Màsnap Hana Yura iszonyat hangos visításàra ébredt. Ràpillantott az óràra negyed hét. Kipattantak egyből a szemei amint meglátta mennyi az idő és rögtön a konyhàba sietett.
- Mi ez a nagy visítàs Yura? - Nézett érdeklődően a lány,amikor meglátta, hogy Bobby ott ül a kanapéjukon.
- YG papa engedélyezte a kapcsolatunkat.- Ugrott Yura baràtnője nyakába aki viszonozta az ölelést
- Ez remek gratulàlok. Akkor most magatokra is hagylak.- Azzal Hana bevonult a szobàjukba.
- Szerinted mi lett a döntése? - Nézett Yura baràtjàra, aki megràzta a fejét.
- Nem tudom de B.I màr nagyon kész van.- Húzta el a szájàt Bobby.
- Szegényeim mindkettőjüket sajnàlom. Na meg nézed a szobàm? - Azzal Yura és Bobby el is tűntek. Hana vett egy forró fürdőt, majd elkezdett készülődni. Mire mindennel végzett nyolc óra volt. Gyorsan magàra kapott egy cipőt és egy kardigánt,majd útnak indult. Mire oda ért még csak huszon öt volt, de Hanbin màr ott volt és ki kért két forró csokit. Hana bement,majd helyet foglalt a fiúval szenben.
- Azt hittem el se jössz.- Mondta egyhangúan B.I.- Döntöttél?- Hana bólintott mire Hanbin keze megfeszült. Hana sóhajtott egyet,majd nagy levegőt vett.
- Sajnàlom Hanbin, de màtól minden nap az arcomat kell nézned. - Mire Hana befejezte a mondatot Hanbin ajkai mosolyra húzódtak, majd gyorsan felàllt Hana-hoz sétàlt magàhoz ölelte,majd megcsókolta.

Heartbreak!

Ezek a tini szerelmek borzasztóak. Teljesen tönkre teszik az embert. Én már csak tudom. Amíg nem tapasztalod meg, úgy vagy vele, téged úgy se tesz tönkre. Amíg nem éled át azokat a fájdalmakat, azt mondod én figyelni fogok, soha nem fog velem előfordulni. Na én is így voltam ezzel a dologgal egy éve. Azóta lelkileg egy roncs vagyok. Persze próbálom nem mutatni a fájdalmat ami bennem van de néha nem megy. Olyankor csak ülök az ágyon és sírok. Nem szeretek róla beszélni, de néha mégis úgy érzem el kell valakinek mondanom, olyankor a barátnőimnek mondom el, mennyire nem vagyok jól. Néha félek, hogy már unják a folyamatos siránkozásom, de mégis bombázom őket. A lényeg, egy éve kezdődött minden, amikor egy újabb unalmas iskolai évere számítottam. Hát ez pont nem így történt. Az év első napján boldogan léptem be az iskola kapuin, barátnőimmel az oldalamon. Sok régi arc de rengeteg új is akadt köztük. Ott láttam meg először őt.Szinte tökélestes volt. Annyira meglepődtem tökéletességén, hogy hosszas bámulásba kezdtem. Annyira bámultam persze, hogy neki is feltűnt. Rám emelte barna szemeit és elmosolyodott. A pillantásától össze rezzentem és gyors léptekkel indultam meg asz osztálytermem felé. A napok csak teltek én egyre jobban belezúgtam az új srácba de semmit nem tudtam róla. Messziről csodáltam őt szünetekbe és a tesi órákon. Nem nagyon említettem senkinek, hogy tetszik nekem, de az osztálytársaimnak feltűnt. Épp az ebédlőben ültem, amikor egyik barátnőm telepedett mellém.
- Hana! Meg tudtam a srác nevét!- Ült le velem szembe Minah és nagy mosolygásba kezdett.
- Milyen srácról beszélsz? -Hirtelen nem esett le miről beszél, aztán amikor egy " Na ne viccelj, hogy nem tudod miről van szó " pillantást kaptam rögtön leesett.
- Jaaaaaaaa, hogy ő! Na és hogy hívják?- Bevallom kicsit izgalomba jöttem, így egy aprót ugrottam a székemen.
- Na azért ennyire ne izgulj. A srác neve Lee Byung Hun de a haverjai csak L.Joe-nak hívják.
- Te ezt mégis, hogy derítetted ki Minah? - Kerekedtek ki a szemeim, a cipő méretét nem tudja véletlenül?
- Meg vannak a forrásaim.- Söpört hátra egy tincset a hajából, mire én csak elmosolyodtam.- Na Hana jelöld már be !
- Mi van ? Hülye vagy biztos nem jelölöm be.- Éreztem, hogy arcom egyre pirosabb lesz, ezért próbáltam takarni de Minah elől nem sikerült.
- Hana ne legyél már ilyen. Így soha nem fog észre venni ha bujkálsz előle és nem jelölöd be.- Nem akartam belátni de Minah-nak igaza volt. Kifújtam a levegőt, majd felálltam az asztaltól.
- Rendben ha hazaértem bejelölöm, de most sietek, Szia és köszönöm.- Azzal el hagytam az ebédlőt. Amikor mentem ki az iskola kapuin, akkor láttam, hogy L.Joe és a haverjai pont most mennek be az ebédlőbe.Olyan gyönyörű mosolya van ennek az embernek, hogy az nem igaz. Egész haza vezető úton azon gondolkodtam, hogy be merjem-e jelölni, és mivel nem tudtam eldönteni úgy gondoltam, hogy az én jobb felemet fogom megkérdezni a dologról, így amint haza értem azonnal írtam az én kis barátnőmnek, aki igaz kicsit messze lakott tőlem de mindig számíthattam rá.
~ Park Hana ne legyél bolond azonnal jelöld be! Ez egy álom pasi és ráadásul pont hozzád való.~ - Imádtam Lyn-t annyira bolond.
~ Nem is tudom Lyn félek.~
~ Ha nem jelölöd be egy másodpercen belül, felülök az első buszra elmegyek hozzád és a cipőmmel foglak megverni.~ - El nevettem azon, ahogy Lyn drámai módon tök komolyan akarta elő adni ezt a hülye szöveget. Erőt vettem magamon és bejelöltem.
~ Rendben megtettem, de úgy se fog vissza jelölni.~ - Épp, hogy kimondtam ezt a mondatot egy értesítést kaptam amiben ez állt. " Lee Byung Hun vissza igazolta, hogy ismer." hát a vér is megfagyott bennem.El kezdtem böngészni az adatlapját, amikor megakadt valamin a szemem.
~ Lyn...~.
~ Nyugi láttam, rögtön kidobta, hogy ismeritek egymást.Látod ennyi.~ - Szívem szerint elbőgtem volna magam.
~ Lyn barátnője van...~ - Alig bírtam lepötyögni ezt a két szót. Ez az én szerencsém. Túl szép volt, hogy igaz legyen. Már kezdtem volna feladni, amikor pár nap múlva , amikor haza értem egy üzenet várt.
~Szia. Egy suliba járunk ugye? Hogy vagy?~ Nem akartam hinni a szemeimnek ő írt rám, és késő esti beszélgetésbe kezdtünk.Barátok lettünk. Ez ment napokon hónapokon keresztül,aztán egy nap L.Joe szomorúan jött oda hozzám a suliban.
- Oppa mi a baj?- Láttam rajta, hogy valami történt, aztán szorosan magához ölelt. A szívem vagy két ütemet is kihagyott még soha nem ölet meg. Félénken de én is viszonoztam az ölelését.





- Szakítottunk Ah Ri-val.- Tudom csúnya dolog, de belül ugrándoztam és pezsgőt bontottam, hogy végre szakítottak. Nagyon idegesítő lány volt Ah Ri és rettentő féltékeny. Párszor találkoztam csak vele, de olyankor szinte hozzá se szólhattam L.Joe-hoz. Megint eltelt pár nap, hét, aztán tavasz lett, és mi egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Én egyre jobban szerelmes lettem belé, ő pedig el kezdett felém érdeklődni. Minden szabad időnket együtt töltöttük, haza kísért , én elmentem a foci meccseire ő eljött megnézni a tánc fellépéseken. Mivel már jó idő volt elvitt fagyizni és elcsattant az első csók. Rettentően boldog voltam, úgy éreztem végre boldog vagyok. Aztán egy nap Lyn hívott, hogy láttam-e L.Joe profilját.
- Nem láttam. Miért ?
- Hol vagy most? - Aggodalmat éreztem a hangjában de hirtelen nem tudtam hova tenni a dolgot.
- Most kísért haza L.Joe, megyek fel a szobámba.
- Jó nézd meg, de ne rakd e a telefont.- Kezdtem kicsit ideges lenni. Vagy lehet csak be akar ijeszteni és csak az van kint, hogy kapcsolatba van velem? Felmentem a szobámba és bekapcsoltam a gépet. Megkerestem L.Joe adatlapját, de olyat láttam amitől teljesen összetörtem." Lee Byung Hun kapcsolatban párja: Song Ah Ri " Nem hiszem el. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Azután próbáltam kerülni a suliban de nem ment. Megkeresett és megkért, hogy maradjunk barátok, és én hülye belementem. Elég rossz volt így bemenni minden nap a suliba, de szerencsére át ment egy másik suliba, úgy hogy az idei évet nyugodtan kezdhettem meg. Kicsit féltem,hogy megint belezúgok egy új srácba de szerencsére nem így lett. L.joe és én tartottuk a kapcsolatot de nem volt már a régi, részemről nem. Aztán egy két hónapja megsértődött rám és nem válaszolt az üzeneteimre se.Úgy voltam vele, hogy eleget szenvedtem miatta, szóval nem fog érdekelni. Mégis mindig láttam ha kiírt valamit vagy feltöltött egy új képet. Egyre jobban nézett ki és én még mindig szerelmes voltam belé.Körülbelül négy hete ismét szakítottak Ah Ri-val és ahogy láttam nagyon megviselte. Egy részem sajnálta, a másik meg úgy volt vele, hogy most átérezheti, hogy én mit érezhettem akkor. Aztán pár napja kiírt egy ilyet, hogy : " Van olyan lány, aki tudna szeretni? " Felidegesítettem magam, és nem bírtam ki, hogy ne írjak neki. Válaszolt. Én megint összetört. Ismét kételyek közt élek és a szívem apró darabkákra hullott........


 Hana

Lyn

Minah

Ah Ri

Winter Day

Téli szünet mit csinálnak ilyenkor a fiatalok ? Pihennek,szánkóznak,szórakoznak. Én? Én tanulok. A szüleim elég szigorúak voltak és mivel végzős voltam a gimnáziumba nem nagyon csinálhattam mást csak tanultam. Épp a történelem könyvem fölött görnyedtem amikor megszólalt a telefonom. Elmásztam érte és amikor megláttam, hogy ki hív akaratlanul is mosolyra húzódtak ajkaim. Hyorin nem csak a legjobb barátnőm volt, hanem az én kis húgom is akire vigyázhattam de azt is tudtam, hogy ha én szorulok segítségre ő lesz az első akinek szólhatok.
- Szia Hyorin mielőtt bármit is kérdeznél nem tudok menni, mert tanulnom kell.- Húztam el a számat, legszívesebben az összes időmet vele töltöttem, volna, de anyáék még azt sem engedték, hogy vele találkozzak.
- Pedig muszáj lesz eljönnöd velem a jégpályára, mert most hívott SoRi, hogy a fiúk is ott vannak.-Erre a mondatára kikerekedtek szemeim. Ó igen a fiúk Yoongi és Taehyung ismertebb nevükön Suga és V a suli menő srácainak két tagja. Nem is értem minek mentek ki a jégpályára, hiszen a menő srácok nem járnak korcsolyázni ez kicsit abszurd.De ez nem lényeg. Hyorin és én totál bele vagyunk zúgva a két srácba. Több nem kellett máris agyalni kezdtem, hogy hogyan tudnék meglógni itthonról.
- Hogy mit mondtál ? Rin ide tudsz jönni hozzánk úgy, hogy anyáék ne vegyenek észre?- Pattantam fel az ágyról és miközben telefonáltam, el kezdtem öltözni.
- Viccelsz ? Én olyan vagyok mint egy vidra. Halk cuki és gyors.- Hát ez bolond. El nevettem magam, majd kinéztem a szobámból.
- Tíz perced van, hogy az ablakom alatt legyél. Puszi.
-Értettem főnök. Pá.- Ledobtam az ágyra a telefonomat, majd elkezdtem öltözködni.  Még leszaladtam anyáékhoz mondván, hogy még tanulok pár órát, de korán lefekszek, mert fáj a fejem. Amikor felértem a szobámba,arra lettem figyelmes, hogy valaki dobálja az ablakomat. Kihajoltam az ablakon és drága barátnőm mosolygós arcát pillantottam meg.
- Ez neked a halk Hyorin ?- Nevettem rá.
- Igen! De jönnél már? Nem hiszem, hogy a fiúk ránk várnának és megakarom stírölni Suga-t úgy hogy gyere már az Istenit.- Ripakodott rám. Intettem neki, majd a vállamra akasztottam a korcsolyámat és ki másztam az ablakon. Nagy nehezen lemásztam majd magamhoz szorítottam barátnőm.
-Ugye tudod, hogy ha leestél volna pofán visítottalak volna.- Nevetett Hyorin az ölelésembe.
- Jól van ám. Na gyere inkább induljunk.- Átvetettem karomat a vállán , majd úgy indultunk el. Az utat végig hülyéskedtük, ezért gyorsan eltelt az a bő húsz perces út. Amikor oda értünk a jégpályához, csak ámultunk bámultunk. Tele volt ez egész. Oda sétáltunk az egyik padhoz, majd elkezdtünk átcserélni cipőnket.
- Te Unnie mindig ilyen sokan szoktak lenni vagy csak eddig nem tűnt fel? -Kérdezte Hyorin miközben a korcsolyáját fűzte be.Én csak meg ráztam a fejem majd felsóhajtottam.
- Nem soha nem voltak szerintem még ilyen sokan.- épp hogy befejetem a mondatomat, arra lettünk figyelmesek, hogy valaki a nevünket kiabálja. A hang felé fordítottuk a fejünket, és egy futó SoRi-t láttunk meg.
- Hana Hyorin, de jó hogy végre megjöttetek.- Lihegett SoRi, majd leült a padra.
- SoRi ugye még itt vannak a fiúk?- csillantak fel barátnőm szemi. SoRi nem bírt megszólalni csak a fejét rázta és a pálya felé mutogatott. Hyorin-al keresni kezdtük szemünkkel a fiúkat, amikor barátnőm felkiáltott.
- Ott középen! Gyere Hana menjünk utol kell érnünk őket.-Azzal elkezdett húzni a tömeg felé.Rá léptünk a jégre és azonnal hajtani kezdtünk, hogy legalább a közelükbe legyünk.Amint már csak pár lépésre pontosabban csúszásra voltunk tőlük, Hyorin megbillent és az előtte lévő srácba kapaszkodott bele, aminek az lett a következménye, hogy mindketten elestek. Én csak a szám elé kaptam a kezem de nem azért mert aggódtam Hyorin-ért vagyis persze, hogy aggódtam érte, de az most jobban izgatott, hogy kit rántott magával, mert az a valaki Suga volt.Gyorsan barátnőmhöz csúsztam ,és megpróbáltam felmerni a földről.
- Hyorin jól vagy? Fáj valamid? - Barátnőm rám pillantott és láttam gyönyörű szemeiben a könnyeket, amik nem azért voltak mert fáj neki valamije, hanem mert félt, hogy Suga ezek után rá se fog nézni, de meglepetésünkre erről szó se volt.
- Jól vagy? Nem rúgtalak meg ? -Jött oda hozzánk Suga és ő is kezét nyújtotta barátnőmnek.
- I-igen j-jól va-vagyok és és b-bocsánat.- Ajj Hyorin ne legyél már ilyen, kicsit oldalba löktem barátnőm,hogy ne dadogjon tovább mint egy idióta.- Vagy is igen köszönöm és még egyszer sajnálom.- Azzal el is akartunk menni, de Suga megragadta barátnőm kezét és vissza fordította.
- Héé várj még a nevedet se tudom.- Nézett furcsán Suga.
- Ohh Bocsi Hyorin.
- Örülök Hyorin én pedig S...
- Suga igen tudom egy suliba járunk.- Mosolygott Hyorin amitől nekem is mosolyra húzódtak ajkaim ügyesen csinálta.
- És a barátnőd? -Pillantott rám Suga amitől megfagyott bennem még a vér is.
- Szia Hana vagyok az év folyam társad.- Erre Suga szemei kikerekedtek. Tuti még soha nem látott és ez a szüleim hibája egyszer se tudtam még részt venni semmilyen végzős programba.
- Év folyam társ? Miért nem láttalak még soha se?- El nevettem magam.
- A szüleim szigorúak de most nem ez a lényeg. Beszélgessetek és megyek még pár kör.- Már indultam volna, amikor megfordultam és egy mellkasba ütköztem. Felnéztem és V állt előttem. Ilyen nincs.
- Úgy látom lányok ti nagyon szerencsétlenek vagytok.- Nevetett Suga, mire Hyorin kicsit meglökte.
- Csá haver. Ismered őket? - Nézett végig rajtunk V.
- Hát én is most estem beléjük szó szerint.-Nevetett az idősebbik. Hát gyerekek látni kellett volna Hyorin fejét szinte folyt a nyála.
- Szia Hana vagyok év folyam társad, és bocsi, hogy neked mentem.- Nyújtottam felé a kezem, amit ő el is fogadott.
- Hali szólíts csak V-nek. Barátnőd? - Mutatott Hyorin-ra aki le se tudta venni szemeit Suga-ról, ezért nem sokat érzékelt a külvilágból.
- Hyorin ő is a sulinkba jár, csak kettővel alattunk.
- Szóval lányok lenne kedvetek meginni egy teát? - Szakított szinte félbe Suga. Mi csak bólogatni kezdtünk, amikor SoRi közeledett felénk.
- Unnie!- Integetett hevesen a lány.
- Menjetek csak, mindjárt megyünk.- Szólalt meg Hyorin biztos nem akarta, hogy SoRi is szóba elegyedjen a fiúkkal.
- Hééééé megvárhatták volna míg ide érek. Na mizu ?- Érdeklődött a fekete hajú lány nagy szemekkel.
- Most hívtak meg minket teázni, úgy hogy jobb lesz ha megyünk gyere Hana.- Kezdett húzni a kijárat felé barátnőm. Kint át vettük a cipőnket, majd a teás bódéhoz mentünk a fiúk már ott vártak minket a gőzölgő italokkal. Hyorin Suga mellé telepedett én meg V mellett foglaltam helyet. Barátnőm és Suga rögtön beszélgetni kezdtek, de mi csak ültünk egymás mellett és a másik kettőt figyeltük. Nagyon cukik voltak és ahogy láttam nagyon össze melegedtek Suga szívecskéket rajzolt a hóba Hyorin meg nevetgélt össze-vissza.Be vallom irigyeltem V hozzám se szólt csak a telefonját nyomkodta és ez zavart. Megittam a teám majd Hyorin-ra néztem.
- Csajszi én haza megyek késő van, majd írj ha haza értél és holnap találkozunk. Fiúk örülök a találkozásnak Sziasztok.- Azzal haza is mentem.
A téli szünetnek vége lett már is a suli első napja következett. Épp a suliba tartottunk Hyorin-al amikor arról áradozott, hogy Suga milyen cuki és, hogy reméli hamarosan összejönnek, mert már szerinte nagyon összemelegedtek. Bizony Suga minden nap elvitte valahova Hyorin-t és ennek nagyon örültem. Épp a suli kapujába értünk amikor valaki Hyorin után kiáltott.
- Édes!- Ölelte át szorosan Suga barátnőmet. Hát megzabálom őket olyan cukik voltak.
- Szia Hana.- Ölelt meg engem is .
- Szia Suga. Mizujs? - Mosolyogtam rá kedvesen.
- Azt akartam kérdezni, hogy van kedvetek suli után kicsit bandázni?- Bandázni? Tanulnom kéne. Nem.Teszek rá. Hyorin érdeklődve nézett rám.
- Persze, hogy van kedvünk.- Azzal el is indultunk befele. A tanórák szerencsére gyorsan elrepültek, ezért csak azon vettem észre magam, hogy az új barátaimmal ballagok a suliból kifele. A fiúk elöl hülyéskedtek így sikerült pár szót váltanom barátnőmmel.
- Na mi van Sugával?- Kérdeztem, barátnőm, aki a kérdésemre kicsit elpirult.
- Nem tudom, teljesen úgy viselkedünk mit akik együtt vannak, de még nem mondta ki én meg nem merek rákérdezni, de szerinted Unnie?- Elnevettem magam, olyan édes amikor szerelemről van szó.
- Ez egyértelmű drága. Odáig van érted. Nézd meg, hogy néz rád.- Igen Suga szemeiből teljes szeretet áradt barátnőm felé és ennek nagyon örültem. Sugát nem érdekelte a kor különbség Hyorin mellett önmaga lehetett.
- Hyorin beszélhetnék veled pár szót? - Vakargatta Suga a fejét. Na tuti most fogja megkérdezni. A fejemmel a fiú felé biccentettem és Hyorin  már futott is felé. A többiek be mentek a boltba a szerelmes pár beszélget én így egyedül maradtam V-vel. Be vallom kezdtem kiszeretni belőle. Most hogy megismertem már nem olyan imádni való, egy szót se szól hozzám csak eltűr, így minek erőltetném a dolgot? Próbáltam koncentrálni Hyorin-ra és Suga-ra. Két kézzel fogta barátnőm apró kezeit és mélyen a szemébe nézett. Nem hallottam, hogy mit mondott neki, de Hyorin reakciójából ítélve biztos azt, amiről pár perce beszéltünk, ugyan is Hyorin elengedte a fiú kezét a szája elé tartotta és heves bólogatásba kezdett. Erre Suga felkapta megpördítette a levegőbe mint egy igazi hercegnőt, majd jött a kedvenc részem. Suga megcsókolta Hyorin-t és irtó cuki látvány volt.
- Szerencsés lány..- Suttogtam halkan, de ezek szerint nem annyira amennyire akartam, mert V meghallotta.
- Miért Suga kell neked?- Kérdezte nyersen. WUT?? Nekem Suga? Te bolond vagy nem veszed észre, hogy végig csak te érdekeltél?
- Parancsolsz?- Kérdeztem vissza, mert egyszerűen nem hittem a füleimnek.. Közelebb jött, sőt annyira közel jött, hogy kb bele lépett a személyes aurámba. Arcunk közt alig volt 3 cm távolság.
- Miért nem veszed észre azt ami az orrod előtt van? Miért az kell neked, ami nem lehet a tied? Miért nem látsz túl Sugán? Mivel jobb mint én? Miért nem látsz engem?- Záporozott el kérdéseivel, de az utolsón nem tudtam túl tenni magam.
- V miről beszélsz? Nekem nem Suga kell!- Elfordítottam a fejem, de ő egy laza mozdulattal kényszerített, hogy ránézzek.
- Akkor miért őket nézed állandóan? 
-Mer boldog vagyok, hogy a barátnőmet is boldognak láthatom. Mert ő megkapta a boldogságot, de rám az illető nem is figyel aki mellett én is boldog lennék. Miért nem figyelsz rám TaeHyung?- Emeltem fel kissé a hangom , amitől mindketten meglepődtünk.
- Hogy én? - Kérdezett vissza, és azonnal elengedett.
- Igen te! Akkor este azért mentünk a jégpályára, hogy a közeletekbe lehessünk Hyorin Suga közelébe én pedig a tiedbe. De amikor teáztunk akkor rám se hederítettél csak a vacak telefonod cseszegetted folyamatosan. Amikor moziba mentünk akkor se ültél mellém, direkt kihagytál egy helyet, így hát feladtam. Minek erőltettem volna azt ami nem megy? De ennyiből te miért nem vettél észre engem?- Húztam föl szemöldököm.
- Mert nem tudtam, hogy hogyan közelítsek feléd, de én már azóta szerelmes vagyok beléd, amióta betetted a lábad a suliba vagyis pontosabban négy éve.- Ripakodott rám, amitől kicsit megilletődtem. Látta, hogy a szemeimben könnyek gyűltek, majd arcomat két keze közé fogta és hosszasan megcsókolt. Az utcán nem lehetett mást látni mint két boldog párt akik hosszasan csókolóznak a hóesésben és elfelejtették minden bánatukat, mert azokkal voltak akiket szerettek és akik mellette biztonságban érezték magukat.

One Way Love

Görnyedten ültem a kanapén a dalszövegeim felett. Semmi ötletem nem volt már, mindent kiírtam magamból, de egyszerűen olyan unalmas az életem, hogy semmiről nem tudok írni. „bánat” szerencsére most boldog vagyok. „szerelem” az jól jönne, „élet” ugyan most legszívesebben kiugranék az ablakon. Kinézek az ablakon és csak az egyenletesen hulló pelyhekben gyönyörködök, akaratlanul is mosolyra húzódnak ajkaim, majd kis kedvencemre nézek - Win elmenjünk sétálni? – kérdezem a szőnyegen fekvő kis szőr pamacsot, aki a kérdésemre boldog farok csóválással ugrik az ölembe. Arrébb tolom a szövegeket gyorsan magamra, kapok valami meleg ruhát, ráadom a kutyimra a nyakörvét, majd útnak is indulunk. Amint kiérünk az utcára, szorosabbra húzom magamon a kabátom és a sálam elég hideg, van főleg így este fele. Pár perces séta után megérkezünk kedvenc parkunkba ahol le is, veszem Win-ről a pórázt had, rohangáljon kedvére. Imádja a havat, ugyan úgy el tud vele játszani, mint a kisgyerekek. Talpam alatt hangosan ropog a friss hó, amit íriszeimmel pásztázok így észre, se veszem, hogy neki megyek valakinek. A nagy koccanástól a földre esek így mindenem csupa hó lett. Feltekintek és egy nem kedvelt személyt, vélek felfedezni magam előtt. - Hana jól vagy?- Nyújtja felém a kezét, amit vonakodva de elfogadok. Mikor már biztos lábakon állok, leporolom magam és egy szomorúbb pillantást, vetek felé. - Jól vagyok de, nem kell velem kedvesnek lenned.- Tekintetemmel Win-t keresem, amikor feltűnik, hogy közvetlen az ő lába mellett áll. Imádta őt, ahogy én is, de elárult, eldobott, meg alázott. Pont egy éve történ Karácsonykor. Azóta csak a fellépéseken látom, de nem számítottam rá, hogy pont most fogok vele összefutni, bár ha jobban belegondolok, mindig ide jöttünk ez volt a „Mi Parkunk”. Itt történt minden. Itt csókolt meg először. Itt mondta először, hogy szeret, itt töltöttük mindegy egyes hónapfordulónkat, amiből pontosan 20 volt. És itt vetett mindennek véget. Nagy gondolkodásomba az ő mézédes hangja húzott vissza. - Már miért ne lennék kedves? Attól, mert szakítottunk nem fogok úgy tekinteni rád, mint egy rossz emlékre, vagy valami.- Rettentően fájnak szavai. Az a szó, hogy szakítottunk újra feltépi a régi sebeket amiből, most megint patakokban folyik a vér. A sós könnyek már égetik szemeimet, de nem akarok még egyszer megtörni előtte. Elég volt az, amikor éjszakákon keresztül hívogattam, hogy kezdjük újra, amikor térden állva könyörögtem neki a hóban, hogy ne dobjon el. Elég volt annyi. Elég volt az a százezer könny, amit akkor érte ejtettem. Ő is észrevette könnyeimet, melyek utat törtek maguknak. Közelebb lépett ujjaival letörölte azokat, majd magához húzott és egy csókban forrtunk össze. Égetett az a csók, puha ajkaira vártam már egy éve, de most, hogy újra megízlelhettem fájt. Fájt, mert tudtam, hogy hibát követek el. Ellöktem magamtól, mire ő csak értetlenül nézett rám. - Nem! Nem csinálsz belőlem még egyszer hülyét! Elég volt Kim Myungsoo! Ne tedd tönkre még egyszer az életem.-Felkaptam Win-t a kezeimbe és teljes erőmből futni, kezdtem, hallottam, hogy jön utánam, de nem álltam meg. Hazáig futottam. Gyorsan megkerestem a kulcsokat a zsebemben, majd felrohantam lakásomig. Amint becsaptam a bejárati ajtót a földre, rogytam, és úgy kezdtem el zokogni. Win értetlenül nézett hol rám hol az ajtóra, mivel Myungsoo a másik felén dörömbölt. - Sweetie engedj be, kérlek! Szeretlek! Hibát követtem el, hogy akkor elengedtelek, De sajnálom. Tiszta szívből sajnálom és szeretlek!- Hallom, ahogy ő is a földre rogy homlokát az ajtónak, támasztja, és úgy suttogja vagy ezerszer azt a szót, ami egy lányka mindennél többet jelent. Azt a szót, hogy: Szeretlek. Amikor sírásom enyhülni kezdett, felálltam és ajtót nyitottam. L ott ült a lábtörlőmön, de amikor felemelte e fejét olyan látvány fogadott, amire nem számítottam. Myungie szemei ki voltak sírva soha se láttam még sírni. Újból eltört a mécses nálam és a nyakába vetettem magam. - Ha még egyszer elhagysz, abba bele fogok halni.- Mondtam neki, miközben kezeimet egyre szorosabbra fontam nyaka körül, ezzel jelezve, hogy mellette biztonságba érzem magam. Két erős kéz tekeredett derekamra, majd szorosabban húzott magához. - Soha se foglak többé elengedni.- Mélyen szemeibe néztem, majd megcsókoltam.